Már a 19. század elején innen bányászták a falu lakóházainak falaihoz szükséges agyagot, amely tulajdonképpen nem más, mint a pleisztocén végén – a würm korban – lerakódott lösz. Északon, a szakadék felett az Öreg temető, keleten a felső bejárat, melynek déli oldalán volt egy kis cigánytelep, délen a szakadék fölötti szántóföldek, nyugaton pedig a Dugella- patak határolja. Az „Agyigácsó” név az agyagásó szó népies változata. A monda szerint az Agyagásó területén élő és ott vályogvetésből élő cigány családok egyik kislánya nevezte „Agyigácsónak”, amikor a tanító bácsija megkérdezte tőle lakhelyét. Kétoldalt meredek, mondhatni függőleges, helyenként a 10-12 métert is elérő szakadékos agyagfallal határolt, körülbelül 50-100 méter széles, több száz méter hosszú kanyonszerű képződmény. Az 1960-70–es években parti fecskék és gyurgyalagok sokasága fészkelt a meredek agyagfalak oldalaiba vájt odúkban. Az agyagásó felső végében, a már régebben odatelepült cigány családok foglalkoztak még vályogkészítéssel. Ezt a tevékenységet főleg a falusi emberek megrendelésére vagy saját részre végezték. Akkoriban voltak még olyan családok, akik összefogtak, és kalákában elkészítették az építkezéshez szánt vályogokat. A ’80-as, ’90-es években a helyi gyerekek kedvenc játszótere lett, de később a terület szépsége és kiváló adottsága feledésbe merült. Az elhagyatott Agyagásót a természet visszavette, és invazív fafajok sokasága tette ott tartózkodásra alkalmatlanná a védett madarak és a lakosok számára egyaránt. Az elmúlt 4 évben szerencsére sok ember összefogásának köszönhetően újra régi fénykorát éli. Kedvelt kirándulóhellyé vált, ahol a gyerekek és a felnőttek is jól érzik magukat. Végre a védett gyurgyalagok is visszatértek, és a további terveknek köszönhetően jó esély van arra, hogy ez az állapot hosszú távon fennmarad. Agyaggödör: Az agyaggödör 2-3 méter széles és néha ugyanilyen mély földbevájt gödör. A vályogvetők innen termelték ki még az 1960-70-es években is az agyagot. Mikor már nehézkessé vált a kitermelés, újat kezdtek. Az elhagyott gödrök megteltek esővízzel, és a későbbiekben a vályogveréshez innen nyerték a vizet. Ha kifogyott a víz az agyaggödrökből, a vályogkészítők a távolabb lévő Dugella-árokból hordták a vizet.
created with
Best Website Builder .